Amikor Balázs Lajos 1984-ben megalapította egyesületünket az "ifjúsági műhely" kifejezést választotta jellemzésként, hiszen se nem szakkör, se nem klub nem volt igazán, kötetlenségben, önálló munkában, valahol a kettő között helyezkedett el. Ez a modell, miszerint oktatók egy adott tananyagot idő- és sorrend megkötöttség nélkül oktatnak, emellett a (felügyelt) szabad alkotásra is lehetőség van elég egyedinek számított az országban. Kétségkívül ennek is volt köszönhető az a konstruktív (és produktív!) környezet, amivé mára kinőttük magunkat.
Míg azonban az egyesületünk a "saját" koncepcióját építgette, kicsivel nyugatabbra a 90-es évek végén, 2000-es évek elején megjelenni látszott a hackerspace (vagy makerspace) kultúra. Egy gyors Wikipédia keresés alapján rá is jöhetünk hogy ez a kifejezés mit takar:
A hackerspace (az angol hacker és tér szavakból) egy olyan közösség által működtetett fizikai (azaz nem virtuális) tér, ahol a tudomány, a technika vagy a digitális vagy elektronikus művészet iránt érdeklődők összejöhetnek, ismerkedhetnek és együtt dolgozhatnak.
Némileg ismerős, ugye? Egy hackerspace-t közös érdeklődésű emberek, saját erőből tartanak fenn, segítik egymást tudományos, mérnöki jellegű projektjeikben, közösen nagyobb értékű eszközöket szereznek be a közösség javára, működése nyílt. Ennek egy jó része igaz ránk is.
Sokan elgondolkodtunk már az idősebb tagok körül, a fenti kérdésen.Az idősebb tagok szempontjából akár azt is mondhatnánk hogy azok vagyunk, és az is voltunk. Az egymástól tanulás, a szabad projektezés mind olyan tulajdonságok, amik nemhogy elérhetőek, hanem megszokottak. A gyerekek szempontjából is valamennyire - ugyanakkor az a fajta módszerben és időben korlátlan, valós oktatói munka amit egyes tagjaink végeznek valamelyest árnyalják a képet.
Tehát mi a válasz? Szerintem egy határozott igen az, és még több. Ha gyerekekre, fiatalokra értjük, akkor bátran kijelenthető, hogy Magyarország első ifjúsági hackerspace vagyunk.
0 Megjegyzések